Bejelentés


Sancho Emlékképek Sancho Emlékképek







Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Szavazás




 

Páratlan éved lesz barátom !

2017 újat hoz neked, és nekem is !

----------------------------

Bika: 04.21.-05.21.

 

 

 

 

MÁJUS - PÜNKÖSD HAVA

Május 1. A munka ünnepe

A májusfát elsejére virradóra állították a legszebb lánynak. A fiúk bandástól vitték, általában titokban, szalagokkal, virágokkal feldíszítve. Nagy szégyennek tartották, ha valaki nem kapott, Pünkösdig állhatott a fa.

Május 7. Anyák napja, 4. Flórián napja

Köszöntsük orgonával az édesanyákat e jeles napon, és adjunk hálát nekik, amiért felneveltek és szeretnek bennünket. Hogy, elfogadja és segít a bajban. Akivel már nem lehetsz együtt, őrizd emlékét és vigyél virágot sírjára.

4. A tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje, így még a sörfőzőké is, kovácsoké, pékeké és a kéményseprőké is.

Május 12-13-14. Pongrác, Szervác, Bonifác

 

Ókeresztény vértanúk voltak, hitükért haltak meg. Bár arról nem tudok, mi is volt a hitük.

„Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

Május 24-25. Eszter és Orbán napja

A szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok segítője. Sokfelé szobrot állítottak számára és körmeneteket rendeztek, várva a bő termést.

 

PÜNKÖSD / mozgó ünnep / június 4-5.

Legjelentősebb ünnep Húsvétot követően. Csíksomlyón ma is búcsújárónapot tartanak, a világ minden tájékáról érkeznek Jézus mennybemenetele tiszteletére.

Pünkösdkirály-választás : lóversennyel, vagy más ügyességi próbával választották. Röpke egy évig tartott, de addig is minden mulatságba, lakodalomba hivatalos volt, a kocsmában ingyen ivott, lovát, marháját a társai tartották el, hibáiért, vétkeiért nem kapott szidást.

Pünkösdölés - /mimimamázás, mavagyon-járás, mivanma-járás/

Általában leányok szerepeltek, lakodalmas menet mintájára mulattak és éltették dalokkal, táncokkal a menyasszonyt.

„Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja, holnap lesz, holnap lesz a második napja.

A pünkösdi rózsát jól meggondozzátok, a kalapotok mellett el ne hervasszátok! „

Ismeretes még: Pünkösdkirályné-járás, hesspávázás,

törökbasázás, rabjárás, zöldágjárás.

Hiedelmek, szokások: Kerítésekre, házakra, istállókra zöld ágat tettek „ nyír, vagy bodza" , hogy a gonosz és rossz szellemeket távol tartsák. Pünkösdi eső, ritkán hoz jót. Ha jó és szép az idő, sok bor lesz. Az uborkát, babot, paradicsomot a fagyosszentek után ültették.

________________________________________________________________________

 

 

 

ÁPRILIS - SZENT GYÖRGY HAVA

 

Április 1. Bár a bolondozás és az ugratás napja is, ha lehet, ne vigyük túlzásba.

Április 24. Szent György napja, jelentése: földműves, gazdálkodó.

Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és a cserkészek patrónusa volt. Legendája szerint, legyőzi a sárkányt, majd kiszabadítja fogságából a királylányt. Ekkor kezdődik az igazi tavasz. Az állattartók ünnepnapja, miszerint ekkor hajtják ki először őket. Ilyen szokás a gonoszelhárító és termékenységvarázsló eset, amikor az állatokat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Ekkor vess kiskertedbe kukoricát, babot, uborkát. A hiedelem szerint, ha a békák e nap előtt megszólalnak, korai tavaszra számíthatunk. Én már hallottam brekegést. :)

 

-----------------------------------------------------------------------------------

 

 

MÁRCIUS - BÖJTMÁS HAVA

 

Vége a farsangi időszaknak, de március is tartogat bőven jeles napokat, annál is inkább, mert itt a tavasz. Érdemes sokat sétálni, kirándulni, beszívni a tiszta levegőt, hallgatni a madarak énekét az erdőben. A Megújulás időszaka vár mindenkire.

 

Petőfi Sándor
NEMZETI DAL

(Pest, 1848. március 13.)

A Nemzeti dal hasonló szerepet tölt be a nemzet életében, mint Kölcsey Himnusza vagy Vörösmarty Szózata. De míg azok „a nemzet imádságai", addig a Nemzeti dal a magyar nép indulója. Egyben fogadalom: a magyar nép szabadságot akar.

A költemény szerkezete ezekre a részekre bontható:

1. vsz. a) Felszólítás és indoklás; b) Választás szabadság és rabság között

2. vsz. Hivatkozás szabadon élő eleinkre

3. vsz. Elrettentés a gyávaságtól

4. vsz. Választásra késztetés a lánc és a kard között

5. vsz. Fogadalom, a régiekhez méltó jövőről

6. vsz. A dicsőség ígérete

Minden versszakban felcsattan az eskü: rabok tovább nem leszünk! Az ilyen ismétlődő versegységeket refrénnek nevezzük. Petőfi gyakran élt vele (pl. A négyökrös szekér).

A vers minden részlete a mozgósító hatást szolgálja. A hí a haza alliteráció, az

Esküszünk szó ismétlése, a refrén rövid sorainak szaggatott ritmusa és az ellentétek (pl.: most - soha; rabok - szabadok) mind az induló erejét s az eskütétel súlyosságát fokozzák.

 

Március 8. Nemzetközi Nőnap Köszöntsük a Nőket egy szál virággal !

Március 12. - Gergely névnapja.

Görög eredete Grégoriosz, állítólag ebből rövidítették, jelentése: „éberen

őrködő". A nap ünneplését 830-ban IV. Gergely pápa rendelte el, elődje tiszteletére, aki szintén Gergely volt és pápa, az iskolák megalapítója. Így e naphoz a gergelyjárás is kapcsolódik, amikor is a gyerekek diákpüspököt választanak, csalogatják társaikat az iskolába, illetve vetélkedőket szerveztek.

Március 15. Nemzeti Ünnep

1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja, a magyar nemzeti identitás alapkőletétele.

 

Emlékezz méltón e napon, bárhol is vagy a nagyvilágban!

Március 18.- Sándor névnapja

Kutatásaim kiderítették, hogy magyarosított név az Alexander névből, Isten tudja mikor tették ezt, de jól tették, és szüléim is hogy e nevet adták nekem. Becéztek már sokféleképp: Satya, Sankó, Sanyikám, Sasa, Saci, de egy kamionfelirattal is találkoztam miszerint: KOSANYA. Mondóka: Sándor, Sándor, kenyérhajon táncol". Népi mondóka is van: Sándor napja ma vagyon, átbillegtem a fagyon. Ma lehet vetni árpát, zabot, fehér babot, /fehér paszuly/.

Március 19. - József névnapja

Héber eredetű bibliai név. Mára minden 3. ember neve ez, úgy elterjedt. E napon kezdődik meg igazán a tavasz, a jó idő, stb. A becézések közül kiemelem: Jocó, Juzsika és a Dodó-t. Ma kell szántani és kiereszteni a méheket, már akinek van. Nép mondóka: József, neved napján a boroskancsót érd el, míg a halál a torkodra nem térdel. Kicsit morbid.

Március 21. - Benedek napja

Sajnos e névvel kapcsolatban alig szedtem össze valamit. A népi időjárásjóslással függ össze az, ha Benedek napján dörög az ég, száraz lesz a nyár. Minden esetre ismert a 3 kópé névnapi regulája: Sándor József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. No erre igyunk!

Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Ilyenkor oltják a fákat és szemzik is.  A katolikus vallásban Angyali Üdvözlet, azaz Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja.

-------------------(--(--@ @--)--)-----------------

 

 

 

 

FEBRUÁR - BÖJTELŐ HAVA

Farsang ideje, azaz tavaszváró, téltemetési szokások, időjárás és termésjósló időszak.Bálok, farsangi táncmulatságok ideje, vénlány és vénlegény csúfolás, köszöntők, énekek, maszkos menetek, disznóvágás, evés, ivás, jelmezes felvonulások, fánk sütés, stb. A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Nincs szökő év, de igen rövid hónap elé nézhetünk, csak 28 napos. :)

 

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony

 

„Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél. Ilyenkor a szent helyek körül körmeneteket tartottak, énekekkel, zsoltárokkal. Ha ezen a napon kisüt a Nap, és meglátja a medve az árnyékát, visszamegy és 40 napig hideg lesz.

Február 3. Balázs napja vagyon

Almát szentelnek, torokfájás ellen. Balázsolni jártak a gyerekek, um. iskolába toborozni, adományt gyűjteni. Nyársat vittek magukkal s arra aggatták a kapott kolbászt, szalonnát miegymást, amit a szegíny tanítónak vittek, melyből megvendégelte a gyerekeket.

Február 6. Dorottya napján ha fagy van, Julianna napjára megenyhül az idő.

A név görög eredetű, jelentése „Isten ajándéka"

Február 14. Bálint napja, jelentése: erős, egészséges. Hideg, száraz idő esetén jó termésre számítsunk. Madaraknak aszalt gyümölcsöt, magvakat szórjunk.

Február 16. Julianna napja, ilyenkor gyakran havazik, mégis, a hiedelmek szerint, az idő melegebbre fordulását várják. Julianna ókeresztény vértanú volt, a legkedveltebb női név.

Február 19. Zsuzsanna napja, a héber név jelentése: liliom

E napon várták a pacsirta énekét, jelezve a tavasz közeledtét, s ha néma maradt, akkor a tél hidege tovább tartott.

Február 24. Mátyás napja, ha jeget talál töri, ha nem, csinál. A név jelentése: Isten ajándéka

Hiedelmek, szokások: havas idő esetén búzát, zabot vetettek, az asszonyok petrezselymet, sárgarépát, hitték, akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Eső esetén féltek, hogy a jég elviszi a termést és savanyú lészen a szőlő. Amelyik tojásból e napon kel ki a csibe „marakodósnak" nevezik. Szerencsés előjelnek vették a halászok, ha ma fogtak halat.

____________________________________ @ ________________________________

 

 

BOLDOG ASSZONY HAVA - JANUÁR

Január 1. A polgári év kezdőnapja, újév, új reményekkel. Boldog új esztendőt!

Január 6. Vízkereszt

A karácsonyi ünnepkör végét jelzi, illetve a farsangi időszak kezdetét. Tehát, ki, ki tanulta, vagy átvette a szokásokat, ma bontja, szedi le a karácsonyfát, teszi el a díszeket. A víz megszentelése, megkereszteléséből ered a magyar vízkereszt elnevezés.

A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonosz űző, rontást megelőző szerepe volt. Így alakult ki a víz és a tömjén szenteléséből a házszentelés is. Anno, a megszentelt krétával felírták az ajtóra az évszámot és a három királyok kezdőbetűit. Úgy vélték, hogy megvédi a házat s lakóit a rontásoktól és villámcsapástól is. G= Gáspár, M= Menyhért, B= Boldizsár.

Január 17. Remete Szent Antal napja, a háziállatok védőszentje. Ismert Páduai alakban is.( Háziállatok azok, amelyeket nem fogyasztasz el, a kedvencek más tészta. )

Január 18. Piroska napon ha fagy, negyven napig el nem hagy. Igaz, korunk mifenéje a Globális felmelegedés, megváltoztatta az évszakok járását. Így, a körforgás is ismétli önmagát, folyton, míg ki nem halunk.

Január 22. Vince napja

Bor és kukorica. Amekkora jégcsapok lógtak az ereszről, akkora kukoricacsövekre számíthattak a gazdák az évi termésből. Ehhez, sok bort is kellett inni, hogy bő legyen a termés. Ámbár, szép, napos idő esetén, jó, ellenkező esetben rossz bortermést jósoltak.           „ Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince". Melyik is lenne jobb?

Január 25. Pál napja

Bibliai eset, amikor is Jézus üldözője Saul, ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. Az az, ez a pálfordulat. Morbid eredetű a történet miszerint, haláljóslást alkalmaztak a régi időkben, pogácsasütéssel, mint Lucakor. De mást is mondtak ám, pl.: Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel. Vagy állatra is vonatkoztatták. A régi kolera, pestis, dögvész emléke él ezekben a hiedelmekben.

Utána kell nézni a világhálón más vallások nézetei után, érdekes lehet.

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

DECEMBER - Karácsony hava

A karácsonyi időszak adventtől vízkeresztig tart. Jeles napok ezalatt: 4,6,13, 24,25,27,28,31,01,06.

A népszokások mindenhol más és más dolgokat hoztak felszínre, így a Szentcsalád járás, Ostyahordás, Pásztorok vesszőhordása, kántálás, Betlehemezés, énekekkel, alakoskodásokkal egybekötve zajlott. Adventi gyertyagyújtások: November 27., December 4,11,18. Karácsony most vasárnapra és hétfőre esik.

December 4. Borbála napja

Bányászok, tüzérek és a várak védőszentje volt Szent Borbála, de Katalinnal együtt a hajadon leányok pártfogója is. E napon csak a férfi látogató hoz szerencsét a házra. Munkatilalmak is vonatkoztak erre a napra, de volt olyan dolog, amit el kellett végezni pl: tollfosztás, borfejtés. Gyümölcsfa ágat volt szokás vízbe tenni a lányos házban, s ha az karácsonyra kizöldült, férjhezmenetelére jósoltak belőle. E napon, már nem adtak ki a házból semmit, se ruhát, sem étket, hogy el ne vigye a szerencsét.

December 6. Szent Miklós napja

A pékek, gabonakereskedők, halászok révészek, vízimolnárok, diákok, eladólányok patrónusa. Híres volt jó szándékú adományozásairól. A MIKULÁS a Miklós szlovák megfelelője, a XIX. sz. végén került a köznyelvbe, akár csak a krampusz. A krampusz jelentése: ördög szerű figura, állítólag bajor-osztrák eredetű. E napon a Mikulás gyermekes házakat keresett fel, és ott vizsgáztatta őket, imát mondatott velük, versek, énekek hangoztak el. Viselkedésük szerint ajándékozta őket, de volt aki virgácsos fenyítést kapott. Mai életünkben kedves gesztusnak számít, ha mi magunk is adunk egymásnak apró édességet, jó szót, figyelmet.

December 13. Luca napja

Nem tartja a keresztény egyház történeti személynek Szent Lucát, pedig keresztény hitéért halt vértanúhalált. Legendája szerint a szembetegségben, vakságban szenvedők, bűnbánó utcanők és varrónők védőszentje. Más részről, ide kapcsolódik latin eredete lux = fény szóból ered. Jósló, varázsló hiedelmek, praktikák sokasága tartozik nevéhez. Így a legelterjedtebb a LUCA SZÉKE, a magyar néphitben ez az alak Luca, lucapuca, boszorkányszerű asszony. E naptól karácsonyig kellett elkészíteni a széket szög nélkül, 9 féle fából, majd az éjféli misére vitték. Ott ráállva vált láthatóvá, hogy ki a boszorkány, utána el kellett égetni a széket. Nézd meg a Neten: lucaszék, lucacédula, lucapogácsa, hagymakalendárium, lucakalendárium, munkatilalmak, javasolt női munkák.

December 21. Tamás napja

Bibliai, héber eredetű, Teomo névből származik. Tamás becézése lehet: Tomi, Tami, Tomcsi, Tom. Népi szokásokban, e napon is vágtak disznót, háját Tamáshájnak nevezték, kelés gyógyítására alkalmazták.

December 24. KARÁCSONY ELŐESTÉJE, Ádám-Éva napja

Ádám héber eredetű név, maga az emberi faj neve a jelentése, tehát: ember. Éva, jelentése lehet: minden élők anyja. Népi szokásokban, ilyenkor adták elő dramatikus formában a Paradicsomjátékot.

Karácsonyi asztalra, vagy mellé rakott tárgyaknak is volt sok jelentése. Ha gabonát raktak, akkor a jó termés reményében tették azt, de vallási szempontból is sokat jelentett. Az abroszt később vetőabrosznak vagy sütőabrosznak használták, hogy jó legyen a termés és a kenyér is megduzzadjon, kelt legyen. Az almát a családfő annyi felé vágta, ahányan voltak az asztalnál, hogy mindenkinek jusson. Ez szimbolizálta a családi összetartást. A megmaradt morzsáknak nagy szerepe volt. Ebből tettek pl. Palócföldön egy kis zacskóba az istállóba, rontás ellen.

Jelkép a fa állítás, nem csak a mai fenyőre vonatkozott, hanem, rozmaring, nyárfa, bürök, kökényágakból kötötték gerendára, vagy a szobasarokba függesztették. Pattogatott kukoricával, aranyozott dióval, piros almával, mézeskaláccsal díszítették. Termékenységet, örök életet, növekedést, jelképezett.

Ételek: Nos, ide nem sokat szeretnék vetni, ki-ki talál magának szívéhez közeli étket, italt, leginkább a múltból recepteket, nem csak a neten. Néhány ötlet a szegényes, de bőséges eledelekből: sült tök, mákos guba, derelye, bor, fokhagyma, aszalt szilva, aszalt alma, méz, fehér kenyér, pálinka, alma.

BOLDOG ÜNNEPEKET KÍVÁNOK !

December 25. KARÁCSONY, Eugénia napja

Ezen a napon csak a templomba jártak s haza.

December 26. KARÁCSONY második napja, ISTVÁN napja

István jelentése: koszorú. Becézett alakjai: Csicsa, Isti, Petya, Istók stb. Sokat énekeltek, Istvános nótákat költöttek, járták a névnaposokat. Ma már nem divat, de divatba hozható.

December 27. János napja

Jelentése: Jahve megkegyelmezett. Becézett alakjai: Janesz, Jáni, Jancsika, stb. Ehhez a naphoz a borszentelés is fűződik.

December 28. Aprószentek ünnepe

Utána olvasva  a világhálón, igen morbid  gyermekmészárlás  lehetett akkor.

December 31. Szilveszter névnapja és az év utolsó napja is, ami szombatra esik.Becézni lehet: Veszterke, Szilvike, Szilkó. Ezen a napon a zajkeltésnek volt szerepe, ellenben a mai petárda durrogatással. Mulatságokat tartottak az óév búcsúztatására és az új év eljövetelére, a jobb és bőségesebb év reményében, amit egymásnak is kívántak az emberek.

BUÉK 2017

-------------------------------------------------------


NOVEMBER - Szent András hava

November 1. - Mindenszentek napja, November 2. - Halottak napja

Halottakra való emlékezés ünnepe, ami kiterjed erre az egész hétre. Természetesen a szentek emléknapja is ez. Az én védőszentem: Szent Péter. Ma már aki teheti, az ezt megelőző napokban megtisztogatja a sírokat, felgereblyézi a környékét, kis virágokat ültet, vagy leporolja, fényesíti a márványköveket. Ha távoli helyre kell utazni, virágot is visznek a vázákba, és gyertyákat gyújtanak. Aki nem utazik, vagy nem tud elmenni a temetőbe, az odahaza emlékezik halottaira, egy-egy szál gyertyával. Égő gyertyát sosem szabad felügyelet nélkül hagyni a lakásba ! A temetőben pedig ügyeljünk arra, hogy fedett tetővel hagyjuk ott a gyertyát.

November 11. - Márton napja

A legenda szerint, Mártont püspökké akarták kinevezni anno, de nagyon nem akarta, hát be bújt a liba ólba, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. Szerencsénkre, hiszen püspök lett, majd szent. Szent Márton napján libát kell enni: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik"- tartották az ősök. Erre a napra megforr az újbor, Márton a bírája, azaz ilyenkor már iható az újbor.

Időjárás jóslás a liba csontjából ered, de ezen a napon munkatilalmak is voltak. Pl.: nem szabad mosni és teregetni, mert elpusztulnak a jószágok. A kalotaszegi falvakban a jószágok behajtásának alkalmából Márton napi bált rendeztek.

November 19. - Erzsébet napja

Árpádházi Szent Erzsébet /1207-1231/ a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje. A legenda szerint a szegényeknek vitt alamizsna a kötényében rózsává változott, mikor atyja, II. András kérdőre vonta emiatt. Nagyon elterjedt névünnep volt, az én családomban is sok volt az Erzsébet nevű rokon. „Erzsébet, Katalin havat szokott adni, a bitang marhákat jászolhoz kell kötni."

November 25. - Katalin napja

Szent Katalin a 4. Században élt az egyiptomi Alexandriában. Keresztény hite miatt halt mártírhalált. ( Megjegyzem, senki sem születik szent-nek, max. azzá avatják halála után, valamiért. Például mártírságáért, vagy csodát tett. A legenda szerint szép, és okos kisleány volt, akinek egyik látomásában megjelent Jézus és eljegyezte. Mártírhalálakor újra megjelent, és megígérte, hogy mindenkit meghallgat, akik menyasszonyához, Katalinhoz imádkoztak. Így vált Katalin a házasságra vágyó leányok védőszentjévé. S mivel kerékbe törték, a molnárok, bognárok, fazekasok, kerékgyártóké is. Időjárás jelentés: Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog. Aki nem értené: kopog = hideg, fagyos, jeges, locsog = saras, vizes, enyhe. E nap után már sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem tartottak a régmúltban, ez ma már nem igaz, hiszen mai világunkban nem tisztelik a hagyományokat, csak megpróbálják csinálni.

November 30. - András napja

Mindenki ismeri ,aki hallott róla, vagy látta a vasúti átkelőknél az andráskeresztet. Kevésbé tudjuk, hogy András, Szent Andás, átlósan ácsolt keresztre lett megfeszítve, így halt mártírhalált. Mártírság okát nem tudom, ahogy sok esetben, de a neten utána nézhetsz.

Falun a fonókban volt szokás a közös jóslás, pl. gombócfőzés. A gombócokba férfineveket rejtettek el, s amelyik előbb feljött a fazék tetejére, olyan nevű ember lett a leány férje.

Moldvai és a gyimesi csángók, foghagymával kenték be az ajtókat, hogy a farkas el ne vigye a jószágokat. Farsang végéig tartott a disznóvágás ideje. Sógor, koma, jó barát dolgozott, evett ivott, de mit is. Jó húslevest, húsos káposztát, frissen sült húst hájasba tekerve, hurkát és kolbászt, bort ittak reá. A fonóban és a tollfosztóban is serénykedtek az asszonyok. Hogy ez idő alatt a férfiak mit csináltak...? Manapság rákkeltőnek titulálják a fent említett készítményeket, s igaz hogy lassan öl a rák, Manci néni 92 évesen hunyt el.

________________________________________________________________________

 

 

 

 

Október - Mindszent hava

Október 1. Szüreti felvonulás és bál Lakitelek

Október 4. - Assisi Szent Ferenc napja

A ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, és irgalmasságot hirdette. Népi szokásként ezen a napon kotlót ültettek és a tojások közé nyírfaágat tettek, a gonosz ellen, hogy meg ne zápuljanak a tojások. SZÜRETI IDŐSZAK.

Október 15. - Teréz napja

Az egyház egyik legnagyobb női szentje, Szent Teréz, ki a 16. Században élte dolgos hétköznapjait.

Október 20. - Vendel napja

A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentje. Szoborábrázolásánál elmaradhatatlan kellék a pásztoröltözet és lábánál kutya illetve bárány állatka.

Október 21. - Orsolya napja

SZÜRET KEZDETI NAP, Időjóslás. Egyes helyeken ezen a napon kezdték meg a szüretet, de kitalálták azt is, hogy amilyen szép idő van e napon, olyan lesz a tél is.

Október 26. - Dömötör napja

Dömötör is volt patrónusa a pásztoroknak, de egyre másra lecsengett a századfordulón, így Szent Mihály vette át a szerepet. Mulatozások, vigadalmak, állat vásárok voltak jellemzők. Egyezkedések, új munkák alakultak ki, de az elszámoltatás ideje is volt a pásztorok és a gazdák közt.

Október 28. - Simon - Júdás napja

Szüret kezdeti nap. Tájegységenként változik a kezdete e nemes munkálatoknak, hiszen az időjárás sem egyforma kis hazánk felett. Különösen jellemző ez századunkra.

A szüret társas munka volt, társadalmi munka volt, mindenki segített aki tudott a másiknak, munkakönyv nélkül, büntetések nélkül. A gazda meghívta az embereket dolgozni, cserébe étellel, itallal látta el őket. Általánosan a régi időkben a szüret végén ( időszak ) tartottak hangos mulatozásokat, felvonulásokat, bálokat. Bacchus!!!

A kukoricafosztás ősi társas munka volt. Elnevezései: tengerihántó, máléfejtő, a székelyek egyszerűen bontónak nevezték.  A kalákában végzett munkákat általában viszonozni szokták egymásnak, de a végén mindig volt egy kis tánc, ének.

 

 

Szeptember - Szent Mihály hava

Szeptember 01. Egyed napja

E napon kezdték egyes helyeken a rozs illetve a búza vetését. Az ki elsején vetett, jó termésre számíthatott, és az ki egy héttel később, az is. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha Karácsony táján le akarják vágni. Esőből esős őszt jósoltak, nem úgy, szárazat.

Szeptember 08. Kisasszony napja, Mária névnap, de 12.-én is ülik, meg máskor is.

Szűz Mária születésének napja. A XI. sz. óta tartják számon, nálunk magyaroknál kedvelt búcsúnap.

Egyes helyeken ezen a napon kezdték el vetni a gabonát. Kisasszony napjára virradó éjszaka, vagy kora hajnalban a vetni való gabonát kitették a harmatra, hogy az „Úristen szentelje meg". Anno még hitték, hogy az ilyen gabona nem üszkösödik meg és bőven terem majd. Ma ugyan hétfőre esik a napja, de elkezdték leverni a fákról a diót.  Fecskehajtó Kisasszonynak is hívták Máriát, mert azt gondolták, ezen a napon elindulnak útjukra a fecskék. Lehet benne valami, mert nálunk tavaly ,kiültek a villanydrótra, szerintem az útvonalat beszélték meg nagy csacsogva.

Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya napja, Enikő névnap

Költészetünk egyik legrégebbi emléke, az Ómagyar Mária-siralom és archaikus imádságaink is tanúsítják ennek a kultusznak létét a múltban is.

Szeptember 21. Máté napja

Máté apostol és evangélista emléknapja.  Egyes helyeken ennek hetében vetették a férfiak a búzát, melynek során tilos volt káromkodni, némán kellett véghezvinni a vetést. Majd a vetőabroszt a magasba dobta, hogy nagyra nőjön a gabona. E nap ha tiszta volt, jó bortermésre számíthattak a gazdák. Ma is él egyes helyeken a hiedelem, bár az időjárásunk nem a régiekhez hasonlóan jár.

 

Szeptember 29. Szent Mihály napja

Szent Mihály arkangyal ünnepe. Ki is lehet ő, hát nem más, mint a túlvilágra költöző lélek kísérője és bírája. Gyakori névhasználat volt Mihály, ma már nem adnak ilyen nevet a gyereknek. A Szent György napkor kihajtott állatokat e napon terelték haza, ilyenkor számoltatták el a pásztorokat és adták nekik jussukat is. De volt, aki ilyenkor szegődött el. A Hortobágyon nagy ünnep volt, mulatságokat, bálokat rendeztek, vagy vásár napot, ahol  egyes pásztorok ilyenkor vették, illetve egészítették ki felszerelésüket.  Valamikor e nap éjszakáján a pásztorok ha azt látták, hogy állataik összefekszenek szorosan egymás mellé, akkor bizony hosszú, erőst hideg télre számíthattak. Vagy például: Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér.

 

 

Augusztus - Kisasszony hava

 

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Sokfelé búcsúnap.  Derült időből jó gyümölcsöt és jó szőlőtermést jósoltak a gazdák számára.  A halászok gyékényt szedtek. Az asszonyok szeptemberig tyúkokat ültettek, hogy jó tojók legyenek és minden tojás kikeljen. De azt is vélték, hogy az ekkor szedett tojások sokáig elállnak. Ilyenkor szellőztették a búzát, hogy ne legyen dohos és ne menjen bele a zsizsik.

Augusztus 20. Szent István napja

Államalapító királyunk ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította.

Semmi kétség

Semmi kétség. Ha én kenyér volnék,

Jó kovászos, fénylőn aranybarnára sült,

Csak az igaz hitűnek ízlenék egyedül,

S nem maradna más belőlem, mint ásító emlék.

SK

 

Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is.  Hát becsüljük meg azokat a magvakat, és azokat is, akik oly sokat dolgoztak azért, hogy az asztalon friss kenyér lehessen. Tehát köszönöm annak a gazdának, aki tárolta a búzát, annak aki elvetette, annak aki learatta, aki elvitte a malomba, annak aki megőrölte, annak aki dagasztotta és megsütötte. És köszönöm a jó Istennek is, hogy öntözte, a szélnek hogy simogatta, a Napnak mert megérlelte. Országszerte nagyszabású ünnepség idehaza, és a határainkon túl is. Áldott kenyeret mindenkinek!

Ha a mai napon jó az idő és szép, bő termésre számíthatunk a jövőre nézve.

-------------------------------------@----------------------------------------

 

 

JÚLIUS - SZENT JAKAB hava

Július 2. - Sarlós Boldogasszony napja

Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a szükségben szenvedők, a betegségben, fogságban sínylődők pártfogója, a halottak oltalmazója. A magyar néphagyomány szerint az aratás kezdőnapjaként tartották számon, akárcsak Péter, Pál napját. Szertartásos aratás kezdés volt, erre utal az is, hogy ilyenkor az asszonyok sarlóval arattak, illetve gyógynövényeket, s azokat megszenteltették.

Július 20.- Illés napja

Az Éliás héber eredetű név,  magyar változata Illés, az egyik legnagyobb próféta. Ezen a napon és tájékán megfigyelhető a rossz időjárás, s a vihar. Féltek is a gazdák, így nem mentek az emberek a mezőre, nehogy beléjük csapjon a villám. Mennydörgéskor azt mondják: Illés abroncsolja a hordókat, vagy Illés szekere zörög.

 

Július 25.- Szent Jakab napja

Bibliai név, az apostolok közül elsőnek szenvedett vértanúhalált. A búcsújárók, a hajósok és az utasemberek védőszentje.  E napon időjóslás volt a télidőre, ha sok felhő volt az égen, télen nagy hó várható.

Július 26.- Anna napja

Szent Anna Szűz Mária anyja. A keddi napot neki szentelik, így Kedd asszonyaként is emlegetik. Szabók és a bányászok védőszentje. A kender nyűvés napja ez, és szép idő esetén a szedték az annababot.

Aratási szokások, hiedelmek:

Az aratás hónapja Július. A föld szélén letérdepeltek, kalapot emeltek, imát mondtak a gazdák. A  jó termés reményében, a templom falához tették az eszközöket, ahol a pap megszentelte azokat, hiszen a kenyérgabona fontos.

Legtöbb hagyomány azonban az aratás végéhez kapcsolódik. Egy kisebb

részt  „lábon" hagytak, annak reményében, hogy jövőre  is jó termés legyen.

Kalotaszegen amikor az utolsó táblába értek, akkor kezdték kötni a búzakoszorút a legszebb kalászokból.  Általában harang alakja volt, gyakran díszítették mezei virágokkal és szalagokkal. Általában a mestergerendára akasztották és vetéskor ebből morzsoltak a vetőmag közé. Aratóbálokat uraságok tartottak, ma már elenyésző a megrendezése.

 

 

 

JÚNIUS - Szent Iván hava

Június 8. Medárd napja

„Medárd napján ha leszakad az ég, 40 napig esik még" - tartja a mondás, ekkor a bor sajnos savanyú lesz. Úgy hogy kedves eső, adj helyet végre a napsütésnek, a nyárnak, és annak, hogy jó legyen a szőlőtermés!

Június 10. Margit napja

Görög eredetű, Margareta névből magyarosított név a Margit, jelentése „gyöngy" . Szent Margit vértanú ünnepe. A hiedelmek szerint" Margit asszony a legyek királynője és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel". Ezért óvatosan szellőztesd a lakást, ne tárd ki nagyon az ablakod!

Június 24. Szent Iván napja

Keresztelő Szent János az utolsó próféta és Jézus előfutára, ő kereszteli meg Jézust. ( Újszövetség, Ószövetség kapcsolata) A  nyári napforduló ünnepe ez a  nap.Tűzgyújtás és tűzugrás jellemzi a napi hiedelmet. Úgy tartják, hogy az ekkor élesztett tűz megvéd a dögvésztől, ködtől, jégesőtől, a tűzugrásnak szerelem és egészségvarázsló célja is volt, leányok és legények járták a tűz körül, énekekkel kísérve. / Kodály Zoltán gyűjtésében ráakadsz jó néhány énekre/. Azt mondják a 60 pluszosok, hogy fahamut kell szórni abba a kiskertbe, ahol kicsit bogaras a föld.

Június 29. Péter- Pál napja

Péter sziklát jelent, míg Pál jelentése „kicsi".  Szent Péter apostol ünnepe leginkább, s a halászok védőszentje is. No és az enyém is. Ezen a napon kezdték általában a búza aratását, ha úgy látták, hogy a búza töve megszakadt.

Programok innen-onnan:

Lakitelek-Tőserdőben szabadtéri napok a Holt-Tisza mellett. Figyeld a honlapokat !

Foci EB. Eddig a sógorokat vertük 2-0-ra. Hajrá Fiúk!!!!

Tiszaalpári madárvilág, állandó kiállítás a szabadban :)

Lakitelek faluház, Pulai gyűjtemény állandó elérhetőséggel.

Kerekdombi termálfürdő, 2015 év fürdője. Élmény és kikapcsolódás.

Kecskemét: Rúzsa Magdi koncert a főtéren: 20.00 órakor.

 

 

MÁJUS - PÜNKÖSD HAVA

Május 1. A munka ünnepe

A májusfát elsejére virradóra állították a legszebb lánynak. A fiúk bandástól vitték, általában titokban, szalagokkal, virágokkal feldíszítve. Nagy szégyennek tartották, ha valaki nem kapott, Pünkösdig állhatott a fa.

Május 3. Anyák napja, 4. Flórián napja

Köszöntsük orgonával az édesanyákat e jeles napon, és adjunk hálát nekik, amiért felneveltek és szeretnek bennünket. Hogy, elfogadja és segít a bajban. Akivel már nem lehetsz együtt, őrizd emlékét és vigyél virágot sírjára.

4. A tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje, így még a sörfőzőké is, kovácsoké, pékeké és a kéményseprőké is.

Május 12-13-14. Pongrác, Szervác, Bonifác

Ókeresztény vértanúk voltak, hitükért haltak meg. Bár arról nem tudok, mi is volt a hitük.

„Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

Május 24-25. Eszter és Orbán napja

A szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok segítője. Sokfelé szobrot állítottak számára és körmeneteket rendeztek, várva a bő termést.

PÜNKÖSD  / mozgó ünnep /

Legjelentősebb ünnep Húsvétot követően. Csíksomlyón ma is búcsújárónapot tartanak, a világ minden tájékáról érkeznek Jézus mennybemenetele tiszteletére.

Pünkösdkirály-választás : lóversennyel, vagy más ügyességi próbával választották. Röpke egy évig tartott, de addig is minden mulatságba, lakodalomba hivatalos volt, a kocsmában ingyen ivott, lovát, marháját a társai tartották el, hibáiért, vétkeiért nem kapott szidást.

Pünkösdölés - /mimimamázás, mavagyon-járás, mivanma-járás/

Általában leányok szerepeltek, lakodalmas menet mintájára mulattak és éltették dalokkal, táncokkal a menyasszonyt.

„Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja, holnap lesz, holnap lesz a második napja.

A pünkösdi rózsát jól meggondozzátok, a kalapotok mellett el ne hervasszátok! „

Ismeretes még: Pünkösdkirályné-járás, hesspávázás, törökbasázás, rabjárás, zöldágjárás.

Hiedelmek, szokások: Kerítésekre, házakra, istállókra zöld ágat tettek „ nyír, vagy bodza" , hogy a gonosz és rossz szellemeket távol tartsák. Pünkösdi eső, ritkán hoz jót. Ha jó és szép az idő, sok bor lesz.

________________________________________________________________________

 

 

ÁPRILIS - SZENT GYÖRGY HAVA

 

Április 1. Bár a bolondozás és az ugratás napja is, ha lehet, ne vigyük túlzásba.

Április 24. Szent György napja, jelentése: földműves, gazdálkodó.

Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és a cserkészek patrónusa volt. Legendája szerint, legyőzi a sárkányt, majd kiszabadítja fogságából a királylányt. Ekkor kezdődik az igazi tavasz. Az állattartók ünnepnapja, miszerint ekkor hajtják ki először őket. Ilyen szokás a gonoszelhárító és termékenységvarázsló eset, amikor az állatokat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Ekkor vess kiskertedbe kukoricát, babot, uborkát. A hiedelem szerint, ha a békák e nap előtt megszólalnak, korai tavaszra számíthatunk. Én már hallottam brekegést. :)

 

-----------------------------------------------------------------------------------

 

 

MÁRCIUS - BÖJTMÁS HAVA

 

Bár vége a farsangi időszaknak, március is tartogat bőven jeles napokat, annál is inkább, mert itt a tavasz. Érdemes sokat sétálni, kirándulni, beszívni a tiszta levegőt, hallgatni a madarak énekét az erdőben. A Megújulás időszaka vár mindenkire.

 

Petőfi Sándor
NEMZETI DAL

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok Istenére
Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!


Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,

Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!


Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,

Kinek drágább rongy élete,

Mint a haza becsülete.
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
- Ide veled, régi kardunk!
A magyarok Istenére
Esküszünk

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

 


A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;

Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok Istenére

Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!



Hol sírjaink domborulnak,

Unokáink leborulnak,

És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.

A magyarok Istenére
Esküszünk

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

(Pest, 1848. március 13.)

 

A Nemzeti dal hasonló szerepet tölt be a nemzet életében, mint Kölcsey Himnusza vagy Vörösmarty Szózata. De míg azok „a nemzet imádságai", addig a Nemzeti dal a magyar nép indulója. Egyben fogadalom: a magyar nép szabadságot akar.

A költemény szerkezete ezekre a részekre bontható:

1. vsz. a) Felszólítás és indoklás; b) Választás szabadság és rabság között

 

2. vsz. Hivatkozás szabadon élő eleinkre

3. vsz. Elrettentés a gyávaságtól

4. vsz. Választásra késztetés a lánc és a kard között

5. vsz. Fogadalom, a régiekhez méltó jövőről

6. vsz. A dicsőség ígérete

Minden versszakban felcsattan az eskü: rabok tovább nem leszünk! Az ilyen ismétlődő versegységeket refrénnek nevezzük. Petőfi gyakran élt vele (pl. A négyökrös szekér).

A vers minden részlete a mozgósító hatást szolgálja. A hí a haza alliteráció, az

Esküszünk szó ismétlése, a refrén rövid sorainak szaggatott ritmusa és az ellentétek (pl.: most - soha; rabok - szabadok) mind az induló erejét s az eskütétel súlyosságát fokozzák.

 

Március 8. Nemzetközi Nőnap Köszöntsük a Nőket egy szál virággal !

Március 12. - Gergely névnapja.

Görög eredete Grégoriosz, állítólag ebből rövidítették, jelentése: „éberen

őrködő". A nap ünneplését 830-ban IV. Gergely pápa rendelte el, elődje tiszteletére, aki szintén Gergely volt és pápa, az iskolák megalapítója. Így e naphoz a gergelyjárás is kapcsolódik, amikor is a gyerekek diákpüspököt választanak, csalogatják társaikat az iskolába, illetve vetélkedőket szerveztek.

Március 15. Nemzeti Ünnep

1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja, a magyar nemzeti identitás alapkőletétele.

 

Emlékezz méltón e napon, bárhol is vagy a nagyvilágban!

Március 18.- Sándor névnapja

Kutatásaim kiderítették, hogy magyarosított név az Alexander névből, Isten tudja mikor tették ezt, de jól tették. Becéztek már sokféleképp: Satya, Sankó, Sanyikám, Sasa, Saci, de egy kamionfelirattal is találkoztam miszerint: KOSANYA. Mondóka: Sándor, Sándor, kenyérhajon táncol". Népi mondóka is van: Sándor napja ma vagyon, átbillegtem a fagyon.

Ma lehet vetni árpát, zabot, fehér babot, /fehér paszuly/.

Március 19. - József névnapja

Héber eredetű bibliai név. Mára minden 3. ember neve ez, úgy elterjedt. E napon kezdődik meg igazán a tavasz, a jó idő, stb. A becézések közül kiemelem: Jocó, Juzsika és a Dodó-t. Ma kell szántani és kiereszteni a méheket, már akinek van. Népi mondóka: József, neved napján a boroskancsót érd el, míg a halál a torkodra nem térdel. Kicsit morbid.

Március 21. - Benedek napja

Sajnos e névvel kapcsolatban alig szedtem össze valamit. A népi időjárásjóslással függ össze az, ha Benedek napján dörög az ég, száraz lesz a nyár. Minden esetre ismert a 3 kópé névnapi regulája: Sándor József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. No erre igyunk!

Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Ilyenkor oltják a fákat és szemzik is.  A katolikus vallásban Angyali Üdvözlet,

azaz Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja.

Március 27. - 28. Húsvét

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

A húsvét, mint „mozgó ünnep", március 22-e és április 25-e közé tehető. A tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapították meg, így 2016-ban április 27. /vasárnap/, és április 28. / hétfő/. Jézus 40 napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják. A böjti idő alatt tilos volt a zenés, hangos mulatozás, nem tartottak lakodalmat és bálokat sem. Ez idő alatt inkább gyóntak, áldoztak és a kibékülés időszaka volt. A katolikusok nem ettek húst és zsíros ételeket, sőt, alig ettek egy nap valamicskét. Ciberelevest /savanyú leves / főztek. Búza vagy rozskorpára forró vizet öntöttek és a cserép, vagy faedényben hagyták erjedni, majd pár nap elteltével leszűrték annak savanyú levét. Kukoricát, kölest főztek bele, tejfölösen behabarták, de aszalt gyümölcsökből is készítettek ételeket, valamint halat és kenyeret ettek.

Nagycsütörtök: Nincs harangozás, „A harangok Rómába mennek", de szombaton ismét megszólalnak. Ilyenkor kereplővel járták a falut, hívták ezzel a templomba a hívőket.

Nagypéntek: Jézus kereszthalálának emléknapja, körmenetek, illetve kálváriajárás volt soron. Tilos volt mosni, kenyeret sütni, nem szőttek, nem fontak. Viszont a víznek „aranyosvíz" fontos szerepe van e napon. Aki napfelkelte előtt megfürdik, vagy megmosakszik, azon nem fog a betegség.

Nagyszombat: E nap a megújulásé, a megtisztulásé, a szó minden formájában. Azaz, a nagytakarítás ideje. Meszelés, mázolás, mosás, tűzszentelés, vízszentelés stb. Keresztszülők és keresztgyermekeinek ünnepe is ez a mai, csak úgy, mint a „feltámadási körmenet" is.

Húsvétvasárnap: Krisztus feltámadásának ünnepe. Véget ért a nagyböjt ideje,a hústól való tartózkodás, innen ered a magyar elnevezés. Munkatilalmak voltak szokásban, ilyenkor nem sepertek, nem varrtak. Piros tojást tettek a mosdóvízbe, arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen.

Húsvéthétfő: A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolkodásnak. Sok régi monda és hiedelem fűződik ehhez az ünnephez, így röviden annyit írnék, hogy a fiúk, férfiak, jól locsolják meg a lányokat, asszonyokat. Ők pedig ne felejtsék el cserébe odaadni a tavasz első virágszálait, piros vagy hímes tojásokat. Legyünk ezen az ünnepen frissek és vidámak, és ha lehet józanok.

 

-------------------(--(--@ @--)--)-----------------

 

 

FEBRUÁR - BÖJTELŐ HAVA

Farsang ideje, azaz tavaszváró, téltemetési szokások, időjárás és termésjósló időszak.Bálok, farsangi táncmulatságok ideje, vénlány és vénlegény csúfolás, köszöntők, énekek, maszkos menetek, disznóvágás, evés, ivás, jelmezes felvonulások, fánk sütés, stb. A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony

„Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél. Ilyenkor a szent helyek körül körmeneteket tartottak, énekekkel, zsoltárokkal. Ha ezen a napon kisüt a Nap, és meglátja a medve az árnyékát, visszamegy és 40 napig hideg lesz.

Február 3. Balázs napja vagyon

Almát szentelnek, torokfájás ellen. Balázsolni jártak a gyerekek, um. iskolába toborozni, adományt gyűjteni. Nyársat vittek magukkal s arra aggatták a kapott kolbászt, szalonnát miegymást, amit a szegíny tanítónak vittek, melyből megvendégelte a gyerekeket.

Február 6. Dorottya napján ha fagy van, Julianna napjára megenyhül az idő.

A név görög eredetű, jelentése „Isten ajándéka"

Február 14. Bálint napja, jelentése: erős, egészséges. Hideg, száraz idő esetén jó termésre számítsunk. Madaraknak aszalt gyümölcsöt, magvakat szórjunk.

Február 16. Julianna napja, ilyenkor gyakran havazik, mégis, a hiedelmek szerint, az idő melegebbre fordulását várják. Julianna ókeresztény vértanú volt, a legkedveltebb női név.

Február 19. Zsuzsanna napja, a héber név jelentése: liliom

E napon várták a pacsirta énekét, jelezve a tavasz közeledtét, s ha néma maradt, akkor a tél hidege tovább tartott.

Február 24. Mátyás napja, ha jeget talál töri, ha nem, csinál. A név jelentése: Isten ajándéka

Hiedelmek, szokások: havas idő esetén búzát, zabot vetettek, az asszonyok petrezselymet, sárgarépát, hitték, akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Eső esetén féltek, hogy a jég elviszi a termést és savanyú lészen a szőlő. Amelyik tojásból e napon kel ki a csibe „marakodósnak" nevezik. Szerencsés előjelnek vették a halászok, ha ma fogtak halat.

____________________________________ @ ________________________________

 


BOLDOG ASSZONY HAVA - JANUÁR

Január 1. A polgári év kezdőnapja, újév, új reményekkel. Boldog új esztendőt!

Január 6. Vízkereszt

A karácsonyi ünnepkör végét jelzi, illetve a farsangi időszak kezdetét. Tehát, ki, ki tanulta, vagy átvette a szokásokat, ma bontja, szedi le a karácsonyfát, teszi el a díszeket. A víz megszentelése, megkereszteléséből ered a magyar vízkereszt elnevezés.

A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonosz űző, rontást megelőző szerepe volt. Így alakult ki a víz és a tömjén szenteléséből a házszentelés is. Anno, a megszentelt krétával felírták az ajtóra az évszámot és a három királyok kezdőbetűit. Úgy vélték, hogy megvédi a házat s lakóit a rontásoktól és villámcsapástól is. G= Gáspár, M= Menyhért, B= Boldizsár.

Január 17. Remete Szent Antal napja, a háziállatok védszentje. Ismert Páduai alakban is.

Január 18. Piroska napon ha fagy, negyven napig el nem hagy.

Január 22. Vince napja

Bor és kukorica. Amekkora jégcsapok lógtak az ereszről, akkora kukoricacsövekre számíthattak a gazdák az évi termésből. Ehhez, sok bort is kellett inni, hogy bő legyen a termés. Ámbár, szép, napos idő esetén, jó, ellenkező esetben rossz bortermést jósoltak.           „ Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince". Melyik is lenne jobb?

Január 25. Pál napja

Bibliai eset, amikor is Jézus üldözője Saul, ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. Az az, ez a pálfordulat. Morbid eredetű a történet miszerint, haláljóslást alkalmaztak a régi időkben, pogácsasütéssel, mint Lucakor. De mást is mondtak ám, pl.: Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel. Vagy állatra is vonatkoztatták. A régi kolera, pestis, dögvész emléke él ezekben a hiedelmekben.

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 


DECEMBER - Karácsony hava

A karácsonyi időszak adventtől vízkeresztig tart. Jeles napok ezalatt: 4,6,13, 24,25,27,28,31,01,06.

A népszokások mindenhol más és más dolgokat hoztak felszínre, így a Szentcsalád járás, Ostyahordás, Pásztorok vesszőhordása, kántálás, Betlehemezés, énekekkel, alakoskodásokkal egybekötve zajlott. Adventi gyertyagyújtások: November 29., December 6,13, 20. Karácsony most péntekre és szombatra esik.

December 4. Borbála napja

Bányászok, tüzérek és a várak védőszentje volt Szent Borbála, de Katalinnal együtt a hajadon leányok pártfogója is. E napon csak a férfi látogató hoz szerencsét a házra. Munkatilalmak is vonatkoztak erre a napra, de volt olyan dolog, amit el kellett végezni pl: tollfosztás, borfejtés. Gyümölcsfa ágat volt szokás vízbe tenni a lányos házban, s ha az karácsonyra kizöldült, férjhezmenetelére jósoltak belőle. E napon, már nem adtak ki a házból semmit, se ruhát, sem étket, hogy el ne vigye a szerencsét.

December 6. Szent Miklós napja

A pékek, gabonakereskedők, halászok révészek, vízimolnárok, diákok, eladólányok patrónusa. Híres volt jó szándékú adományozásairól. A MIKULÁS a Miklós szlovák megfelelője, a XIX. sz. végén került a köznyelvbe, akár csak a krampusz. A krampusz jelentése: ördög szerű figura, állítólag bajor-osztrák eredetű. E napon a Mikulás gyermekes házakat keresett fel, és ott vizsgáztatta őket, imát mondatott velük, versek, énekek hangoztak el. Viselkedésük szerint ajándékozta őket, de volt aki virgácsos fenyítést kapott. Mai életünkben kedves gesztusnak számít, ha mi magunk is adunk egymásnak apró édességet, jó szót, figyelmet.

December 13. Luca napja

Nem tartja a keresztény egyház történeti személynek Szent Lucát, pedig keresztény hitéért halt vértanúhalált. Legendája szerint a szembetegségben, vakságban szenvedők, bűnbánó utcanők és varrónők védőszentje. Más részről, ide kapcsolódik latin eredete lux = fény szóból ered. Jósló, varázsló hiedelmek, praktikák sokasága tartozik nevéhez. Így a legelterjedtebb a LUCA SZÉKE, a magyar néphitben ez az alak Luca, lucapuca, boszorkányszerű asszony. E naptól karácsonyig kellett elkészíteni a széket szög nélkül, 9 féle fából, majd az éjféli misére vitték. Ott ráállva vált láthatóvá, hogy ki a boszorkány, utána el kellett égetni a széket. Nézd meg a Neten: lucaszék, lucacédula, lucapogácsa, hagymakalendárium, lucakalendárium, munkatilalmak, javasolt női munkák.

December 21. Tamás napja

Bibliai, héber eredetű, Teomo névből származik. Tamás becézése lehet: Tomi, Tami, Tomcsi, Tom. Népi szokásokban, e napon is vágtak disznót, háját Tamáshájnak nevezték, kelés gyógyítására alkalmazták.

December 24. KARÁCSONY ELŐESTÉJE, Ádám-Éva napja

Ádám héber eredetű név, maga az emberi faj neve a jelentése, tehát: ember. Éva, jelentése lehet: minden élők anyja. Népi szokásokban, ilyenkor adták elő dramatikus formában a Paradicsomjátékot.

Karácsonyi asztalra, vagy mellé rakott tárgyaknak is volt sok jelentése. Ha gabonát raktak, akkor a jó termés reményében tették azt, de vallási szempontból is sokat jelentett. Az abroszt később vetőabrosznak vagy sütőabrosznak használták, hogy jó legyen a termés és a kenyér is megduzzadjon, kelt legyen. Az almát a családfő annyi felé vágta, ahányan voltak az asztalnál, hogy mindenkinek jusson. Ez szimbolizálta a családi összetartást. A megmaradt morzsáknak nagy szerepe volt. Ebből tettek pl. Palócföldön egy kis zacskóba az istállóba, rontás ellen.

Jelkép a fa állítás, nem csak a mai fenyőre vonatkozott, hanem, rozmaring, nyárfa, bürök, kökényágakból kötötték gerendára, vagy a szobasarokba függesztették. Pattogatott kukoricával, aranyozott dióval, piros almával, mézeskaláccsal díszítették. Termékenységet, örök életet, növekedést, jelképezett.

Ételek: Nos, ide nem sokat szeretnék vetni, ki-ki talál magának szívéhez közeli étket, italt, leginkább a múltból recepteket, nem csak a neten. Néhány ötlet a szegényes, de bőséges eledelekből: sült tök, mákos guba, derelye, bor, fokhagyma, aszalt szilva, aszalt alma, méz, fehér kenyér, pálinka, alma.

BOLDOG ÜNNEPEKET KÍVÁNOK !


December 25. KARÁCSONY, Eugénia napja

Ezen a napon csak a templomba jártak s haza.

December 26. KARÁCSONY második napja, ISTVÁN napja

István jelentése: koszorú. Becézett alakjai: Csicsa, Isti, Petya, Istók stb. Sokat énekeltek, Istvános nótákat költöttek, járták a névnaposokat. Ma már nem divat, de divatba hozható.

December 27. János napja

Jelentése: Jahve megkegyelmezett. Becézett alakjai: Janesz, Jáni, Jancsika, stb. Ehhez a naphoz a borszentelés is fűződik.

December 28. Aprószentek ünnepe

Utána olvasva  a világhálón, igen morbid  gyermekmészárlás  lehetett akkor.

December 31. Szilveszter névnapja és az év utolsó napja is, ami csütörtökre esik.Becézni lehet: Veszterke, Szilvike, Szilkó. Ezen a napon a zajkeltésnek volt szerepe, ellenben a mai petárda durrogatással. Mulatságokat tartottak az óév búcsúztatására és az új év eljövetelére, a jobb és bőségesebb év reményében, amit egymásnak is kívántak az emberek.

 

November - Szent András hava

November 1. - Mindenszentek napja, November 2. - Halottak napja

Halottakra való emlékezés ünnepe, ami kiterjed erre az egész hétre. Természetesen a szentek emléknapja is ez. Az én védőszentem: Szent Péter. Ma már, aki teheti az ezt megelőző napokban megtisztogatja a sírokat, felgereblyézi a környékét, kis virágokat ültet, vagy leporolja, fényesíti a márványköveket. Ha távoli helyre kell utazni, virágot is visznek a vázákba, és gyertyákat gyújtanak. Aki nem utazik, vagy nem tud elmenni a temetőbe, az odahaza emlékezik halottaira, egy-egy szál gyertyával.

November 11. - Márton napja

A legenda szerint, Mártont püspökké akarták kinevezni anno, de nagyon nem akarta, hát be bújt a liba ólba, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. Szerencsénkre, hiszen püspök lett, majd szent. Szent Márton napján libát kell enni: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik"- tartották az ősök. Erre a napra megforr az újbor, Márton a bírája, azaz ilyenkor már iható az újbor.

Időjárás jóslás a liba csontjából ered, de ezen a napon munkatilalmak is voltak. Pl.: nem szabad mosni és teregetni, mert elpusztulnak a jószágok. A kalotaszegi falvakban a jószágok behajtásának alkalmából Márton napi bált rendeztek.

November 19. - Erzsébet napja

Árpádházi Szent Erzsébet /1207-1231/ a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje. A legenda szerint a szegényeknek vitt alamizsna a kötényében rózsává változott, mikor atyja, II. András kérdőre vonta emiatt. Nagyon elterjedt névünnep volt, az én családomban is sok volt az Erzsébet nevű rokon. „Erzsébet, Katalin havat szokott adni, a bitang marhákat jászolhoz kell kötni."

November 25. - Katalin napja

Szent Katalin a 4. Században élt az egyiptomi Alexandriában. Keresztény hite miatt halt mártírhalált. ( Megjegyzem, senki sem születik szent-nek, max. azzá avatják halála után, valamiért. Például mártírságáért, vagy csodát tett. A legenda szerint szép, és okos kisleány volt, akinek egyik látomásában megjelent Jézus és eljegyezte. Mártírhalálakor újra megjelent, és megígérte, hogy mindenkit meghallgat, akik menyasszonyához, Katalinhoz imádkoztak. Így vált Katalin a házasságra vágyó leányok védőszentjévé. S mivel kerékbe törték, a molnárok, bognárok, fazekasok, kerékgyártóké is. Időjárás jelentés: Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog. Aki nem értené: kopog = hideg, fagyos, jeges, locsog = saras, vizes, enyhe. E nap után már sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem tartottak a régmúltban, ez ma már nem igaz, hiszen mai világunkban nem tisztelik a hagyományokat, csak megpróbálják csinálni.

November 30. - András napja

Mindenki ismeri ,aki hallott róla, vagy látta a vasúti átkelőknél az andráskeresztet. Kevésbé tudjuk, hogy András, Szent Andás, átlósan ácsolt keresztre lett megfeszítve, így halt mártírhalált. Mártírság okát nem tudom, ahogy sok esetben, de a neten utána nézhetsz.

Falun a fonókban volt szokás a közös jóslás, pl. gombócfőzés. A gombócokba férfineveket rejtettek el, s amelyik előbb feljött a fazék tetejére, olyan nevű ember lett a leány férje.

Moldvai és a gyimesi csángók, foghagymával kenték be az ajtókat, hogy a farkas el ne vigye a jószágokat. Farsang végéig tartott a disznóvágás ideje. Sógor, koma, jó barát dolgozott, evett ivott, de mit is. Jó húslevest, húsos káposztát, frissen sült húst hájasba tekerve, hurkát és kolbászt, bort ittak reá. A fonóban és a tollfosztóban is serénykedtek az asszonyok. Hogy ez idő alatt a férfiak mit csináltak...? Manapság rákkeltőnek titulálják a fent említett készítményeket, s igaz hogy lassan öl a rák, Manci néni 92 évesen hunyt el.

________________________________________________________________________

 

 

Október - Mindszent hava

Október 3. Szüreti felvonulás és bál Lakitelek


Október 4. - Assisi Szent Ferenc napja

A ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, és irgalmasságot hirdette. Népi szokásként ezen a napon kotlót ültettek és a tojások közé nyírfaágat tettek, a gonosz ellen, hogy meg ne zápuljanak a tojások. SZÜRETI IDŐSZAK.

Október 15. - Teréz napja

Az egyház egyik legnagyobb női szentje, Szent Teréz, ki a 16. Században élte dolgos hétköznapjait.

Október 20. - Vendel napja

A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentje. Szoborábrázolásánál elmaradhatatlan kellék a pásztoröltözet és lábánál kutya illetve bárány állatka.

Október 21. - Orsolya napja

SZÜRET KEZDETI NAP, Időjóslás. Egyes helyeken ezen a napon kezdték meg a szüretet, de kitalálták azt is, hogy amilyen szép idő van e napon, olyan lesz a tél is.

Október 26. - Dömötör napja

Dömötör is volt patrónusa a pásztoroknak, de egyre másra lecsengett a századfordulón, így Szent Mihály vette át a szerepet. Mulatozások, vigadalmak, állat vásárok voltak jellemzők. Egyezkedések, új munkák alakultak ki, de az elszámoltatás ideje is volt a pásztorok és a gazdák közt.

Október 28. - Simon - Júdás napja

Szüret kezdeti nap. Tájegységenként változik a kezdete e nemes munkálatoknak, hiszen az időjárás sem egyforma kis hazánk felett. Különösen jellemző ez századunkra.

A szüret társas munka volt, társadalmi munka volt, mindenki segített aki tudott a másiknak, munkakönyv nélkül, büntetések nélkül. A gazda meghívta az embereket dolgozni, cserébe étellel, itallal látta el őket. Általánosan a régi időkben a szüret végén ( időszak ) tartottak hangos mulatozásokat, felvonulásokat, bálokat. Bacchus!!!

A kukoricafosztás ősi társas munka volt. Elnevezései: tengerihántó, máléfejtő, a székelyek egyszerűen bontónak nevezték.  A kalákában végzett munkákat általában viszonozni szokták egymásnak, de a végén mindig volt egy kis tánc, ének.


Szeptember - Szent Mihály hava

Szeptember 01. Egyed napja

E napon kezdték egyes helyeken a rozs illetve a búza vetését. Az ki elsején vetett, jó termésre számíthatott, és az ki egy héttel később, az is. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha Karácsony táján le akarják vágni. Esőből esős őszt jósoltak, nem úgy, szárazat.

Szeptember 08. Kisasszony napja, Mária névnap, de 12.-én is ülik, meg máskor is.

Szűz Mária születésének napja. A XI. sz. óta tartják számon, nálunk magyaroknál kedvelt búcsúnap.

Egyes helyeken ezen a napon kezdték el vetni a gabonát. Kisasszony napjára virradó éjszaka, vagy kora hajnalban a vetni való gabonát kitették a harmatra, hogy az „Úristen szentelje meg". Anno még hitték, hogy az ilyen gabona nem üszkösödik meg és bőven terem majd. Ma ugyan hétfőre esik a napja, de elkezdték leverni a fákról a diót.  Fecskehajtó Kisasszonynak is hívták Máriát, mert azt gondolták, ezen a napon elindulnak útjukra a fecskék. Lehet benne valami, mert nálunk tavaly ,kiültek a villanydrótra, szerintem az útvonalat beszélték meg nagy csacsogva.

Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya napja, Enikő névnap

Költészetünk egyik legrégebbi emléke, az Ómagyar Mária-siralom és archaikus imádságaink is tanúsítják ennek a kultusznak létét a múltban is.

Szeptember 21. Máté napja

Máté apostol és evangélista emléknapja.  Egyes helyeken ennek hetében vetették a férfiak a búzát, melynek során tilos volt káromkodni, némán kellett véghezvinni a vetést. Majd a vetőabroszt a magasba dobta, hogy nagyra nőjön a gabona. E nap ha tiszta volt, jó bortermésre számíthattak a gazdák. Ma is él egyes helyeken a hiedelem, bár az időjárásunk nem arégiekhez hasonlóan jár.

Szeptember 29. Szent Mihály napja

Szent Mihály arkangyal ünnepe. Ki is lehet ő, hát nem más, mint a túlvilágra költöző lélek kísérője és bírája. Gyakori névhasználat volt Mihály, ma már nem adnak ilyen nevet a gyereknek. A Szent György napkor kihajtott állatokat e napon terelték haza, ilyenkor számoltatták el a pásztorokat és adták nekik jussukat is. De volt, aki ilyenkor szegődött el. A Hortobágyon nagy ünnep volt, mulatságokat, bálokat rendeztek, vagy vásár napot, ahol  egyes pásztorok ilyenkor vették, illetve egészítették ki felszerelésüket.  Valamikor e nap éjszakáján a pásztorok ha azt látták, hogy állataik összefekszenek szorosan egymás mellé, akkor bizony hosszú, erőst hideg télre számíthattak. Vagy például: Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér.

 

Augusztus - Kisasszony hava

 

 

 

Augusztus 11.    25 éve együtt

 

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Sokfelé búcsúnap.  Derült időből jó gyümölcsöt és jó szőlőtermést jósoltak a gazdák számára.  A halászok

gyékényt szedtek. Az asszonyok szeptemberig tyúkokat ültettek, hogy jó tojók legyenek és minden tojás kikeljen. De azt is vélték, hogy az ekkor szedett tojások sokáig elállnak. Ilyenkor szellőztették a búzát, hogy ne legyen dohos és ne menjen bele a zsizsik.

Augusztus 20. Szent István napja

Államalapító királyunk ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította.

Semmi kétség

Semmi kétség. Ha én kenyér volnék,

Jó kovászos, fénylőn aranybarna sült,

Csak az igaz hitűnek ízlenék egyedül,

S nem maradna más belőlem, mint ásító emlék.


Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is.  Hát becsüljük meg azokat a magvakat, és azokat is, akik oly sokat dolgoztak azért, hogy az asztalon friss kenyér lehessen. Tehát köszönöm annak a gazdának, aki tárolta a búzát, annak aki elvetette, annak aki learatta, aki elvitte a malomba, annak aki

megőrölte, annak aki dagasztotta és megsütötte. És köszönöm a jó Istennek

is, hogy öntözte, a szélnek hogy simogatta, a Napnak mert megérlelte. Országszerte nagyszabású ünnepség idehaza, és a határainkon túl is. Áldott kenyeret mindenkinek!

Ha a mai napon jó az idő és szép, bő termésre számíthatunk a jövőre nézve.

-------------------------------------@----------------------------------------

JÚLIUS - SZENT JAKAB hava

Július 2. - Sarlós Boldogasszony napja

Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a szükségben szenvedők, a betegségben, fogságban sínylődők pártfogója, a halottak oltalmazója. A magyar néphagyomány szerint az aratás kezdőnapjaként tartották számon, akárcsak Péter, Pál napját. Szertartásos aratás kezdés volt, erre utal az is, hogy ilyenkor az asszonyok sarlóval arattak, illetve gyógynövényeket, s azokat megszenteltették.

Július 20.- Illés napja

Az Éliás héber eredetű név,  magyar változata Illés, az egyik legnagyobb próféta. Ezen a napon és tájékán megfigyelhető a rossz időjárás, s a vihar. Féltek is a gazdák, így nem mentek az emberek a mezőre, nehogy beléjük csapjon a villám. Mennydörgéskor azt mondják: Illés abroncsolja a hordókat, vagy Illés szekere zörög.

 

Július 25.- Szent Jakab napja

Bibliai név, az apostolok közül elsőnek szenvedett vértanúhalált. A búcsújárók, a hajósok és az utasemberek védőszentje.  E napon időjóslás volt a télidőre, ha sok felhő volt az égen, télen nagy hó várható.

Július 26.- Anna napja

Szent Anna Szűz Mária anyja. A keddi napot neki szentelik, így Kedd asszonyaként is emlegetik. Szabók és a bányászok védőszentje. A kender nyűvés napja ez, és szép idő esetén a szedték az annababot.

Aratási szokások, hiedelmek:

Az aratás hónapja Július. A föld szélén letérdepeltek, kalapot emeltek, imát mondtak a gazdák. A  jó termés reményében, a templom falához tették az eszközöket, ahol a pap megszentelte azokat, hiszen a kenyérgabona fontos.

Legtöbb hagyomány azonban az aratás végéhez kapcsolódik. Egy kisebb

részt  „lábon" hagytak, annak reményében, hogy jövőre  is jó termés legyen.

Kalotaszegen amikor az utolsó táblába értek, akkor kezdték kötni a búzakoszorút a legszebb kalászokból.  Általában harang alakja volt, gyakran díszítették mezei virágokkal és szalagokkal. Általában a mestergerendára akasztották és vetéskor ebből morzsoltak a vetőmag közé. Aratóbálokat uraságok tartottak, ma már elenyésző a megrendezése.


JÚNIUS - Szent Iván hava

Június 8. Medárd napja

„Medárd napján ha leszakad az ég, 40 napig esik még" - tartja a mondás, ekkor a bor sajnos savanyú lesz. Úgy hogy kedves eső, adj helyet végre a napsütésnek, a nyárnak!

Június 10. Margit napja

Görög eredetű, Margareta névből magyarosított név a Margit, jelentése „gyöngy" . Szent Margit vértanú ünnepe. A hiedelmek szerint" Margit asszony a legyek királynője és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel". Ezért óvatosan szellőztesd a lakást, ne tárd ki nagyon az ablakod!

Június 24. Szent Iván napja

Keresztelő Szent János az utolsó próféta és Jézus előfutára, ő kereszteli meg Jézust. ( Újszövetség, Ószövetség kapcsolata) A  nyári napforduló ünnepe ez a  nap.Tűzgyújtás és tűzugrás jellemzi a napi hiedelmet. Úgy tartják, hogy az ekkor élesztett tűz megvéd a dögvésztől, ködtől, jégesőtől, a tűzugrásnak szerelem és egészségvarázsló célja is volt, leányok és legények járták a tűz körül, énekekkel kísérve. / Kodály Zoltán gyűjtésében ráakadsz jó néhány énekre/.

Június 29. Péter- Pál napja

Péter sziklát jelent, míg Pál jelentése „kicsi".  Szent Péter apostol ünnepe leginkább, s a halászok védőszentje is. No és az enyém is. Ezen a napon

kezdték általában a búza aratását, ha úgy látták, hogy a búza töve megszakadt.

 

MÁJUS - PÜNKÖSD HAVA

Május 1. A munka ünnepe

A májusfát elsejére virradóra állították a legszebb lánynak. A fiúk bandástól vitték, általában titokban, szalagokkal, virágokkal feldíszítve. Nagy szégyennek tartották, ha valaki nem kapott, Pünkösdig állhatott a fa.

Május 3. Anyák napja, 4. Flórián napja

Köszöntsük orgonával az édesanyákat e jeles napon, és adjunk hálát nekik, amiért felneveltek és szeretnek bennünket. Hogy, elfogadja és segít a bajban. Akivel már nem lehetsz együtt, őrizd

emlékét és vigyél virágot sírjára.

4. A tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje, így még a sörfőzőké is, kovácsoké, pékeké és a kéményseprőké is.

Május 12-13-14. Pongrác, Szervác, Bonifác

 

Ókeresztény vértanúk voltak, hitükért haltak meg. Bár arról nem tudok, mi is volt a hitük.

„Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

Május 24-25. Eszter és Orbán napja

A szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok segítője. Sokfelé szobrot állítottak számára és körmeneteket rendeztek, várva a bő termést.


PÜNKÖSD  / mozgó ünnep /

Legjelentősebb ünnep Húsvétot követően. Csíksomlyón ma is búcsújárónapot tartanak, a világ minden tájékáról érkeznek Jézus mennybemenetele tiszteletére.

Pünkösdkirály-választás : lóversennyel, vagy más ügyességi próbával választották. Röpke egy évig tartott, de addig is minden mulatságba, lakodalomba hivatalos volt, a kocsmában ingyen ivott, lovát, marháját a társai tartották el, hibáiért, vétkeiért nem kapott szidást.

Pünkösdölés - /mimimamázás, mavagyon-járás, mivanma-járás/

Általában leányok szerepeltek, lakodalmas menet mintájára mulattak és éltették dalokkal, táncokkal a menyasszonyt.

„Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja, holnap lesz, holnap lesz a második napja.

A pünkösdi rózsát jól meggondozzátok, a kalapotok mellett el ne hervasszátok! „

Ismeretes még: Pünkösdkirályné-járás, hesspávázás,

törökbasázás, rabjárás, zöldágjárás.

Hiedelmek, szokások: Kerítésekre, házakra, istállókra zöld ágat tettek „ nyír, vagy bodza" , hogy a gonosz és rossz szellemeket távol tartsák. Pünkösdi eső, ritkán hoz jót. Ha jó és szép az idő, sok bor lesz. Az uborkát, babot, paradicsomot a fagyosszentek után ültették.

________________________________________________________________________

ÁPRILIS - SZENT GYÖRGY HAVA

Húsvét

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

A húsvét, mint „mozgó ünnep", március 22-e és április 25-e közé tehető. A tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapították meg, így 2015-ben április 05. /vasárnap/, és április 06. / hétfő/. Jézus 40 napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják. A böjti idő alatt tilos volt a zenés, hangos mulatozás, nem tartottak lakodalmat és bálokat sem. Ez idő alatt inkább gyóntak, áldoztak és a kibékülés időszaka volt. A katolikusok nem ettek húst és zsíros ételeket, sőt, alig ettek egy nap valamicskét. Ciberelevest /savanyú leves / főztek. Búza vagy rozskorpára forró vizet öntöttek és a cserép, vagy faedényben hagyták erjedni, majd pár nap elteltével leszűrték annak savanyú levét. Kukoricát,

kölest főztek bele, tejfölösen behabarták, de aszalt gyümölcsökből is készítettek ételeket, valamint halat és kenyeret ettek.

Nagycsütörtök: Nincs harangozás, „A harangok Rómába mennek", de szombaton ismét megszólalnak. Ilyenkor kereplővel járták a falut, hívták ezzel a templomba a hívőket.

Nagypéntek: Jézus kereszthalálának emléknapja, körmenetek, illetve kálváriajárás volt soron. Tilos volt mosni, kenyeret sütni, nem szőttek, nem fontak. Viszont a víznek „aranyosvíz" fontos szerepe van e napon. Aki napfelkelte előtt megfürdik, vagy megmosakszik, azon nem fog a betegség.

Nagyszombat: E nap a megújulásé, a megtisztulásé, a szó minden

formájában. Azaz, a nagytakarítás ideje. Meszelés, mázolás, mosás, tűzszentelés, vízszentelés stb.

Keresztszülők és keresztgyermekeinek ünnepe is ez a mai, csak úgy, mint a „feltámadási körmenet" is.

Húsvétvasárnap: Krisztus feltámadásának ünnepe. Véget ért a nagyböjt ideje,a hústól való tartózkodás, innen ered a magyar elnevezés.

Munkatilalmak voltak szokásban, ilyenkor nem sepertek, nem varrtak. Piros tojást tettek a mosdóvízbe, arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen.

Húsvéthétfő: A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja

a húsvéti locsolkodásnak. Sok régi monda és hiedelem fűződik ehhez az ünnephez, így röviden annyit írnék, hogy a fiúk, férfiak, jól locsolják meg a lányokat, asszonyokat. Ők pedig ne felejtsék el cserébe odaadni a tavasz első virágszálait, piros vagy hímes tojásokat. Legyünk ezen az ünnepen frissek és vidámak, és ha lehet józanok.

Április 1. Bár a bolondozás és az ugratás napja is, ha lehet, ne vigyük túlzásba.

Április 24. Szent György napja, jelentése: földműves, gazdálkodó.

Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és a cserkészek patrónusa volt. Legendája szerint, legyőzi a sárkányt, majd kiszabadítja fogságából a királylányt. Ekkor kezdődik az igazi tavasz. Az állattartók ünnepnapja, miszerint ekkor hajtják ki először őket. Ilyen szokás a gonoszelhárító és termékenységvarázsló eset, amikor az állatokat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Ekkor vess kiskertedbe kukoricát, babot, uborkát. A hiedelem szerint, ha a békák e nap előtt megszólalnak, korai tavaszra számíthatunk. Én már hallottam brekegést. :)

-----------------------------------------------------------------------------------

MÁRCIUS - BÖJTMÁS HAVA

Vége a farsangi időszaknak, de március is tartogat bőven jeles napokat, annál is inkább, mert itt a tavasz. Érdemes sokat sétálni, kirándulni, beszívni a tiszta levegőt, hallgatni a madarak énekét az erdőben. A Megújulás

időszaka vár mindenkire.

 

Petőfi Sándor
NEMZETI DAL

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok Istenére
Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,

Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,

Kinek drágább rongy élete,

Mint a haza becsülete.
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
- Ide veled, régi kardunk!
A magyarok Istenére
Esküszünk

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!


A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;

Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok Istenére

Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,

Unokáink leborulnak,

És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.

A magyarok Istenére
Esküszünk

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

(Pest, 1848. március 13.)

A Nemzeti dal hasonló szerepet tölt be a nemzet életében, mint Kölcsey Himnusza vagy Vörösmarty Szózata. De míg azok „a nemzet imádságai", addig a Nemzeti dal a magyar nép indulója. Egyben fogadalom: a magyar nép szabadságot akar.

A költemény szerkezete ezekre a részekre bontható:

1. vsz. a) Felszólítás és indoklás; b) Választás szabadság és rabság között

2. vsz. Hivatkozás szabadon élő eleinkre

3. vsz. Elrettentés a gyávaságtól

4. vsz. Választásra késztetés a lánc és a kard között

5. vsz. Fogadalom, a régiekhez méltó jövőről

6. vsz. A dicsőség ígérete

Minden versszakban felcsattan az eskü: rabok tovább nem leszünk! Az ilyen ismétlődő versegységeket refrénnek nevezzük. Petőfi gyakran élt vele (pl. A négyökrös szekér).

A vers minden részlete a mozgósító hatást szolgálja. A hí a haza alliteráció, az

Esküszünk szó ismétlése, a refrén rövid sorainak szaggatott ritmusa és az ellentétek (pl.: most - soha; rabok - szabadok) mind az induló erejét s az eskütétel súlyosságát fokozzák.

 

Március 8. Nemzetközi Nőnap Köszöntsük a Nőket egy szál virággal !

Március 12. - Gergely névnapja.

Görög eredete Grégoriosz, állítólag ebből rövidítették, jelentése: „éberen

őrködő". A nap ünneplését 830-ban IV. Gergely pápa rendelte el, elődje tiszteletére, aki szintén Gergely volt és pápa, az iskolák megalapítója. Így e naphoz a gergelyjárás is kapcsolódik, amikor is a gyerekek diákpüspököt választanak, csalogatják társaikat az iskolába, illetve vetélkedőket szerveztek.

Március 15. Nemzeti Ünnep

1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja, a magyar nemzeti identitás alapkőletétele.

Emlékezz méltón e napon, bárhol is vagy a nagyvilágban!

Március 18.- Sándor névnapja

Kutatásaim kiderítették, hogy magyarosított név az Alexander névből, Isten tudja mikor tették ezt, de jól tették, és szüléim is hogy e nevet adták nekem. Becéztek már sokféleképp: Satya, Sankó, Sanyikám, Sasa, Saci, de egy kamionfelirattal is találkoztam miszerint: KOSANYA. Mondóka: Sándor, Sándor, kenyérhajon táncol". Népi mondóka is van: Sándor napja ma vagyon, átbillegtem a fagyon. Ma lehet vetni árpát, zabot, fehér babot, /fehér paszuly/.

Március 19. - József névnapja

Héber eredetű bibliai név. Mára minden 3. ember neve ez, úgy elterjedt. E napon kezdődik meg igazán a tavasz, a jó idő, stb. A becézések közül kiemelem: Jocó, Juzsika és a Dodó-t. Ma kell szántani és kiereszteni a

méheket, már akinek van. Nép mondóka: József, neved napján a

boroskancsót érd el, míg a halál a torkodra nem térdel. Kicsit morbid.

Március 21. - Benedek napja

Sajnos e névvel kapcsolatban alig szedtem össze valamit. A népi időjárásjóslással függ össze az, ha Benedek napján dörög az ég, száraz lesz a nyár. Minden esetre ismert a 3 kópé névnapi regulája: Sándor József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. No erre igyunk!

Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Ilyenkor oltják a fákat és szemzik is.  A katolikus vallásban Angyali Üdvözlet,

azaz Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja.

-------------------(--(--@ @--)--)-----------------

 



 

Köszönöm, hogy nálam jártál és olvasgattál, szemezgettél ebben az ( számomra eklektikus, szélsőségekben gazdag ) évben. Gyere jövőre is, és segíts oldalam értékelését, írj! Jó egészséget kívánok, vigaszt és tapaszokat sebeidre, lelked fájdalmát simogassa angyal-toll, és szép versek! Aranyesőt a családodra, idei mottóm kísérjen, amit most, mint olimpiai lángot, tovább viszek, azaz vigyük tovább együtt! Boldog Új Évet Kívánok!

Hé, vénember! Attól hogy a bajszod alatt mosolyogsz, és megtapasztaltad az élet igazságait, bár érzed keser-édes ízét, úgy gondolom, át kell adni a tudásunkat ismét a jövő generációjának. Ha feladod, magányosan koccintasz és a pokol tárt karokkal vár. A Nap tornácán még a remény sincs

egyedül. Sancho

Kérlek téged kedves olvasó, fokozottan ügyelj

magadra, másokra és kedvenc háziállatodra,

vagy máséra! Sajnos minden évben áldozatul esik sok kutya és cica a hangoskodásnak, de a

lakásban tartott tengeri malac, hörcsög, nyúl, pók, kígyó és mások is félnek.  BÚÉK! 2016

DECEMBER - Karácsony hava

A karácsonyi időszak adventtől vízkeresztig tart. Jeles napok ezalatt: 4,6,13, 24,25,27,28,31,01,06.

A népszokások mindenhol más és más dolgokat hoztak felszínre, így a Szentcsalád járás, Ostyahordás, Pásztorok vesszőhordása, kántálás, Betlehemezés, énekekkel, alakoskodásokkal egybekötve zajlott. Adventi gyertyagyújtások: November 29., December 6,13, 20. Karácsony most péntekre és szombatra esik.

December 4. Borbála napja

Bányászok, tüzérek és a várak védőszentje volt Szent Borbála, de Katalinnal együtt a hajadon leányok pártfogója is. E napon csak a férfi látogató hoz szerencsét a házra. Munkatilalmak is vonatkoztak erre a napra, de volt olyan dolog, amit el kellett végezni pl: tollfosztás, borfejtés. Gyümölcsfa ágat volt szokás vízbe tenni a lányos házban, s ha az karácsonyra kizöldült, férjhezmenetelére jósoltak belőle. E napon, már nem adtak ki a házból semmit, se ruhát, sem étket, hogy el ne vigye a szerencsét.

December 6. Szent Miklós napja

A pékek, gabonakereskedők, halászok révészek, vízimolnárok, diákok, eladólányok patrónusa. Híres volt jó szándékú adományozásairól. A MIKULÁS a Miklós szlovák megfelelője, a XIX. sz. végén került a köznyelvbe, akár csak a krampusz. A krampusz jelentése: ördög szerű figura, állítólag bajor-osztrák eredetű. E napon a Mikulás gyermekes házakat keresett fel, és ott vizsgáztatta őket, imát mondatott velük, versek, énekek hangoztak el. Viselkedésük szerint ajándékozta őket, de volt aki virgácsos fenyítést kapott. Mai életünkben kedves gesztusnak számít, ha mi magunk is adunk egymásnak apró édességet, jó szót, figyelmet.

December 13. Luca napja

Nem tartja a keresztény egyház történeti személynek Szent Lucát, pedig keresztény hitéért halt vértanúhalált. Legendája szerint a szembetegségben, vakságban szenvedők, bűnbánó utcanők és varrónők védőszentje. Más részről, ide kapcsolódik latin eredete lux = fény szóból ered. Jósló, varázsló hiedelmek, praktikák sokasága tartozik nevéhez. Így a legelterjedtebb a LUCA SZÉKE, a magyar néphitben ez az alak Luca, lucapuca, boszorkányszerű asszony. E naptól karácsonyig kellett elkészíteni a széket szög nélkül, 9 féle fából, majd az éjféli misére vitték. Ott ráállva vált láthatóvá, hogy ki a boszorkány, utána el kellett égetni a széket. Nézd meg a Neten: lucaszék, lucacédula, lucapogácsa, hagymakalendárium, lucakalendárium, munkatilalmak, javasolt női munkák.

December 21. Tamás napja

Bibliai, héber eredetű, Teomo névből származik. Tamás becézése lehet: Tomi, Tami, Tomcsi, Tom. Népi szokásokban, e napon is vágtak disznót, háját Tamáshájnak nevezték, kelés gyógyítására alkalmazták.

December 24. KARÁCSONY ELŐESTÉJE, Ádám-Éva napja

Ádám héber eredetű név, maga az emberi faj neve a jelentése, tehát: ember. Éva, jelentése lehet: minden élők anyja. Népi szokásokban, ilyenkor adták elő dramatikus formában a Paradicsomjátékot.

Karácsonyi asztalra, vagy mellé rakott tárgyaknak is volt sok jelentése. Ha gabonát raktak, akkor a jó termés reményében tették azt, de vallási szempontból is sokat jelentett. Az abroszt később vetőabrosznak vagy sütőabrosznak használták, hogy jó legyen a termés és a kenyér is megduzzadjon, kelt legyen. Az almát a családfő annyi felé vágta, ahányan voltak az asztalnál, hogy mindenkinek jusson. Ez szimbolizálta a családi összetartást. A megmaradt morzsáknak nagy szerepe volt. Ebből tettek pl. Palócföldön egy kis zacskóba az istállóba, rontás ellen.

Jelkép a fa állítás, nem csak a mai fenyőre vonatkozott, hanem, rozmaring, nyárfa, bürök, kökényágakból kötötték gerendára, vagy a szobasarokba függesztették. Pattogatott kukoricával, aranyozott dióval, piros almával, mézeskaláccsal díszítették. Termékenységet, örök életet, növekedést, jelképezett.

Ételek: Nos, ide nem sokat szeretnék vetni, ki-ki talál magának szívéhez közeli étket, italt, leginkább a múltból recepteket, nem csak a Neten. Néhány ötlet a szegényes, de bőséges eledelekből: sült tök, mákos guba, derelye, bor, fokhagyma, aszalt szilva, aszalt alma, méz, fehér kenyér, pálinka, alma.

December 25. KARÁCSONY, Eugénia napja

Ezen a napon csak a templomba jártak s haza.

December 26. KARÁCSONY második napja, ISTVÁN napja

István jelentése: koszorú. Becézett alakjai: Csicsa, Isti, Petya, Istók stb. Sokat énekeltek, Istvános nótákat költöttek, járták a névnaposokat. Ma már nem divat, de divatba hozható.

December 27. János napja

Jelentése: Jahve megkegyelmezett. Becézett alakjai: Janesz, Jáni, Jancsika, stb. Ehhez a naphoz a borszentelés is fűződik.

December 28. Aprószentek ünnepe

Utána olvasva  a világhálón, igen morbid  gyermekmészárlás  lehetett akkor.

December 31. Szilveszter névnapja és az év utolsó napja is, ami csütörtökre esik.Becézni lehet: Veszterke, Szilvike, Szilkó. Ezen a napon a zajkeltésnek volt szerepe, ellenben a mai petárda durrogatással. Mulatságokat tartottak az óév búcsúztatására és az új év eljövetelére, a jobb és bőségesebb év reményében, amit egymásnak is kívántak az emberek.

_______________________________________________________

_____________________________

Kedves öcsém Károly,  15 éve hagyta itt e földi

világot.

Öcsémhez

részlet

"Azóta tizenötször ment el a nyár,

nincs jövőnk, s a múlt halvány.

Azóta szelídebb a csend, sírni fáj,

hiányod, szívekbe tengert váj.

Azóta megváltozott minden ember,

szólni, látni, jönni sem mer.

Azóta az ősz, telis-tele könnyekkel,

Isten, csak játszik a lelkemmel."

 

Semmi kétség

Semmi kétség. Ha én kenyér volnék,

Jó kovászos, fénylőn arany barnára sült,

Csak, az igaz hitűnek ízlenék egyedül,

 

S nem maradna más belőlem, mint ásító emlék.

Sancho

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Üzenetküldés
Írd meg véleményed !

E-mail címed:
Szöveg:


Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?







Keresés a honlapon



Hírek
Textilia festés

Egyedi minták, ábrák festése terítőre, pólóra stb. Zászlók és feliratok készítését vállalja, mosásálló festékekkel Dr. Fincicky Sándorné Piroska, textilfestő. Figyelem!! Házi, kézműves technológiával dolgozik. Érdemes megtekinteni munkáit, válogatni és vásárolni alkotásaiból. Cím: Lakitelek, Iskola u. 2. Tel.: 0676/448-992 vagy 0620/595-58-86 Hívd bizalommal :)

tovább >>



Linkek



Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!